Szakrális labirintus

A labirintusok olyan mágikus terek, melyek útja nem tartalmaz zsákutcákat elágazásokat, tehát nem útvesztők. Az őskortól napjainkig a föld minden táján fellelhető és szakrális, gyógyító célokat szolgált. Beavató térnek használták. A meghalással és az újjászületéssel kapcsolatos mítoszok kapcsolódnak hozzá. Útja lefejti rólunk álarcainkat és elvezet lényünk magjához, a középpontjában találkozhatunk eredeti önvalónk forrásával. Nem ugyanaz az ember lép ki a labirintusból, mint, aki oda belépett.