A mi napunk!

És tényleg csak picit, mert hiszünk benne, hogy a fotók ezúttal valóban mindent elárulnak.

Tíz körül gyűltünk össze a nagyréten, az Ételudvarral szemben. Ott találkoztunk először mindazokkal, akik lelkesen(!) meglépték az első szintet és nyomon követték Kovács Miki önkéntes-szervező első hét levelének mondandóját. No igen, az Evernessnél minden ilyen, szeretjük a kapcsolódásokat, ha pedig ennek a színtere éppen az email, akkor azt.

Bemutatkoztunk mi szervezők és Klein Csaba fesztiváligazgató is elmondta, ami éppen most benne van a fesztivállal kapcsolatban. Utána következett a játék, ami ki hinné, éppen rólunk szólt, mindannyunkról. Arról akiknek látszunk, akik vagyunk, amit együtt álmodunk. A végére a valóságteremtésben egészen odáig jutottunk, hogy Miki simán kitalálta: a százötven fővel megjelenített, emberekből szőtt installációnk az Univerzumot szimbolizálja!

A nap következő részében összeálltak a csapatok és bejárták a területet, ami még mindig zöld és csendes volt, éppen nekünk való. Megállapítottuk, hogy a Balaton ez évben sem veszített a vonzerejéből és hogy bár munka van még addig éppen elég, már teljesen rázsizsegtünk a fesztiválra. Bevalljuk őszintén, alig várjuk.

A vega ebéd után némi munka következett, majd egy igazi jam a félárnyékban. Erről nincs mit írni, nézzétek meg a fotókat...

Mi, innen a szervező csapat oldaláról este összebólintottunk, hogy ez bitang jó kis hangolódásra sikeredett, amiért ismét csak szeretnénk köszönetet mondani Kovács Mikinek. Arra jutottunk, hogy a hét email mind egy szálig megérte, mert remek önkéntes csapat gyűlt össze.

Köszönjük, hogy eljöttetek, találkozunk a Fesztiválon!