Caitanya das (Karádi Csaba)

A kerekasztal beszélgetést vezeti: Rába Géza.

A Holi India egyik legősibb és legvidámabb ünnepe, amely a szeretetet, az örömöt és az emberi kapcsolatok szépségét ünnepli. A védikus hagyomány szerint Krisna, Isten szeretetteljes inkarnációja, több mint ötezer évvel ezelőtt barátaival és híveivel együtt élvezte ezt a színes játékot.

A Holi arra emlékeztet bennünket, hogy a boldogság, a játékosság és a szeretet mind ugyanabból a forrásból ered. A színek egymásra szórása a régi sérelmek elengedését, a megbocsátást és az újrakezdést jelképezi. Ilyenkor eltűnnek a társadalmi különbségek, és mindenki együtt ünnepelhet, kortól, nemtől vagy származástól függetlenül.

A ceremónia során a színes porokat először Krisnának ajánljuk fel. A hagyomány szerint ezzel lelki jelentőséget kapnak, és az ünnep résztvevőit is emlékeztetik a bennük rejlő legszebb tulajdonságokra.

Piros a szeretet és odaadás színe
Sárga a lelki tisztaságot és bölcsességet jelképezi
Kék Krisnát és a belső békét képviseli
Zöld a természet, a harmónia és a megújulás színe
Rózsaszín a barátságot, kedvességet és együttérzést jelenti

A színes porok annak eszközei, hogy megszabaduljunk a negatív élményektől, és helyet teremtsünk a szívünkben a boldogságnak és Krisnának.

A Holi azt is jelképezi, hogy a Legfelsőbb mindenkit elfogad és lelki boldogsággal ajándékoz meg, legyen valaki férfi vagy nő, fiatal vagy idős, gazdag vagy szegény, bármilyen nemzetiségű vagy élethelyzetű.

Ahogy a színek betöltik a teret, úgy töltik meg a szíveket is örömmel, felszabadultsággal és pozitív energiával. A Holi végére mindenki színesebben, mosolygósabban és remélhetőleg egy olyan élménnyel tér haza, amely még sokáig emlékezteti arra, hogy az életet érdemes örömmel és nyitott szívvel ünnepelni.